Zizipók, csodapók

Holnap hajnalban Zizike már 15 napos lesz. Bár sok minden történt, így visszatekintve szinte elröppent ez a két hét! (A képes összefoglalót a bal alsó sarokban találjátok.) Mondhatnám, hogy a napok egyformán telnek, de ez nem lenne teljesen igaz. Persze a séma hasonló: alvás, szopizás, pelenkázás (x 6-7), este 7 és 8 között fürdés, no meg mindez időről-időre izzadással, hasfájlalással és e kettőből adódóan nyűgösködéssel megspékelve. Mivel kialakult napirendről egyelőre csak költői túlzással lehetne szólni, a kedves Látogatók jó szerencséjétől függ, hogy Csipkerózsikát, a kis Buddhát vagy a sakál vokál legifjabb Tagját találják az Újhegyi út 23 szám alatt.
Az újdonsült szülők egyelőre jól veszik az akadályokat. Ebben persze nagyban közrejátszik, hogy Apa július végéig itthon van, s hogy a nagyszülők és nagybácsik is segítenek, amiben csak tudnak. Köszönet nekik!
A héten már a Doktor bácsit is meglátogattuk, aki úgy vélte, látszik a Kisasszonyon, hogy jó sora volt 9 hónapig és azóta is. Ez örömmel és büszkeséggel tölt el minket, s mindent el fogunk követni, hogy eztán is így maradjon! (Szerencsére Anya is egyre inkább visszanyeri az erejét, úgyhogy rajta nem múlik.)

Végül egy szolgálati közlemény: Norbi augusztus elsejétől Kecskeméten lesz beosztott, ifjúsági lelkész, ahova ősz elején mi is követjük.

Ő az!

Bizony, mint azt már legtöbben tudjátok, július 6-án, 03:20-kor megszületett drága kislányunk, Zita Piroska. Pontosabban fogalmazva világra segítették, ugyanis a fejecskéje elakadt az EXIT felirat előtt, ezért is váratott magára ennyi ideig. Szerencsére a körülményekhez képest minden a legnagyobb rendben volt/van, gyorsan regenerálódunk, tegnap már haza is jöhettünk a kórházból, boldogan kóstolgatjuk az új helyzetet.
Ezúton is szeretnék megköszönni minden visszajelzést, jókívánságot, ajándékot, illetve a velünk töltött időt!

Zitára várva...

Sikeres költözés, komplett kelengye*: kiságy (benne:matracvédő+ gumis lepedő+vidám ágynemű+légzésfigyelő+macicsalád:-); pelenkázószekrény zöld, elefántos gumilappal; vagány, sokfunkciós babakocsi; háromféle babahordó; ezer meg egy babaruha (itt szeretném megköszönni a kedves rokonok és barátok adományait), no és két tettrekész szülő
- bár kicsit tartottam attól, hogy másképp lesz, végül minden elrendeződött és felkészülten várjuk kislányunk, Zita Piroska érkezését. Úgy tűnik, a kisasszony komótosan készülödik arra, hogy megismerkedjen a kinti világgal. Végtére is, hova rohanna? Mi pedig miért is idegeskednénk? Hiszen Godot-val ellentétben Ő biztosan meg is fog érkezni, most már ráadásul előbb, mint utóbb! Nem sürgetjük, de azért nagyon várjuk. S ezzel nem vagyunk egyedül. Apukám például vett egy kutacskát a sződligeti kertbe, mondván: "ez alá majd Zizi kisvödre is befér!", anyukám pedig a közelmúltban, egy balatonszemesi meggyszedés alkalmával, a szóban forgó kisvödröt is beszerezte, hiszen: "ha már úgyis kellett vödör, olyat vettem, amit később Ő is használni tud".

Persze a lelkes várakozás jelei nem csak a szűk családi körön belül mutatkoznak meg. Egy szó, mint száz: Kedves Rokonok, Barátok, Kollégák, Szomszédok és Ismerősök! Köszönöm, köszönjük a telefonokat, e-mail-eket, iwiw-es és egyéb üzeneteket; a személyes jókívánságokat, az izgulást, a drukkolást, a bizalmas belénkvetést! Nagyon jól esik, és rengeteget jelent! Remélem, hogy ti pedig örömötöket fogjátok lelni a blog böngészésében, hiszen elsősorban Értetek, Miattatok hozom létre!
Folyt. köv.

*a következő felsorolás (főleg a férfi olvasók idegeire való tekintettel) csak a főbb, mondhatni sablonos elemeket érinti, a teljesség igénye nélkül :-)