2010. április 17., szombat

Irány a játszóház!

Zitának már testvére is van! Persze nem egy kisebb, hanem több nagyobb. Amint ez a fenti képen is jól látszik, Kisasszonykánkat a Betlehem kapuja nevezetű református játszóházban is nagy szeretet veszi körül, testvéri szeretet. Ez mondjuk annak is köszönhető, hogy rendszerint ismerősök gyerekeivel mulat együtt. Persze az ismeretlenekkel is örömmel barátkozik, legfeljebb kicsit óvatosabb.
Ősz óta járunk szerdánként baba-mama körbe. Minden alkalom énekléssel és mondókázással kezdődik, utána az anyukák elvonulnak beszélgetni. Miközben a mamik megosztják egymással tapasztalataikat (örömeiket, nehézségeiket a családi élet terén), addig csemetéikre - az igen jól felszerelt játszóházban - tapasztalt pótanyukák, pótnagymamák vigyáznak, önkéntes alapon. Sőt egy pótnagypapa is! Őt Pista bácsinak hívják, ezért, mikor ott van, mindig elmondjuk a következő mondókát:

Pista bácsi fát fűrészel
eldolgozgat a fűrésszel.
Húzza-tolja, húzza tolja,
most a bükköt darabolja.


Nekem ez roppantul tetszik, főleg, hogy jópofán el lehet játszani a fűrészelést a kicsikkel. Szóval jó a hangulat! Mi kezdetben csak a beszélgetésekre jártunk, - ahová a legkisebbek természetesen elkísérhetik anyukájukat - ám március óta már Zizi is "elvan" a játszóházban, sőt egyre inkább élvezi az ott töltött időt. (Őrangyalai elmondása szerint, kedvenc játéka jelenleg egy sípolós rózsaszín csacsi, valamint egy mackó formájú keljfeljancsi, lásd lent) Ezen felbuzdulva , pénteken is elmentünk csak úgy, gondoltam játszunk egy kicsit a többiekkel. Tudni illik, a játszóház hétköznap délelőttönként nyolctól délig tart nyitva. Zita lány legnagyobb örömömre és büszkeségemre olyannyira természetesnek vette az ottlétet, hogy egy bő félórára ki is tudtam ugrani a városba. Ma pedig az egyik új vezetőlelkész beiktatási ünnepségén is részt tudtam venni, mintegy negyvenöt perc erejéig, ugyanis Anna-Liza vezetésével (ő a copfos nagylány, aki a fenti képen a kezében tartja Zizit) "nagyobb tesói" remekül elszórakoztatták a Leányzót. Mondanom sem kell, kis Mogynak nem volt egy szava se, csupán egy-két lélegzetvételnyi időre kívánkozott át később hozzám, mikor az ölelő kis karok túl szorosan fonódtak köré .
Hogy meg ne törjön a lendület, hétfő délelőtt újra tiszteletünket tesszük Betlehem kapujában , hátha Zizmiz idővel akár egy lakás-takarításnyi időt is szívesen eltölt majd új, nyüzsgő gyerekszobájában!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése